Kutya szívférgesség

A szúnyogok csípését mindenki kellemetlennek tartja, ám még mindig nem tudják elegen, hogy milyen egyéb következménnyel járhat. Egyetlen éjszaka leforgása alatt akár 80 szúnyogcsípés is érhet egyetlen kutyát. Ugyanakkor akár egyetlen egy csípés is elég lehet a szívférgességgel való fertőződéshez. A szívférgesség terjedése elképesztő méreteket ölt, mostanra egész Magyarország fertőzötté vált.

A szívférgesség kezeletlen esetben halálos kimenetelű betegség. A kutya szúnyogcsípéstől való rendszeres védelme mostanra része a szakmai irányelveknek, így minden kutya számára ajánlott.

Mi okozza a szívférgességet?

A kutyák szívférgességét egy fonalféreg (Dirofilaria immitis) okozza, amely a Magyarországon élő állatok közül megbetegíti a vörös rókát, az aranysakált, a farkast, de a macskát és a görényt is. Már a 17. században leírták, hogy van egy féreg, ami a kutya szívében él, innen ered az elnevezés. Ugyanakkor csak a diagnosztikai eljárások fejlődésével derült ki, hogy a féreg csak nagyon ritkán kerül a szív üregébe, főleg a tüdő nagy vérereiben lakozik. Nagy a baj már, ha az állatorvos a szív ultrahangvizsgálata során szívférget észlel a szív üregeiben.

Mi terjeszti a szívférgességet?

A féreg közvetett fejlődésű, azaz a teljes kifejlődéshez mindenképpen szüksége van egy vérszívó szúnyogra. Erre a célra gyakorlatilag bármilyen csípőszúnyog megfelel. A csípőszúnyog nősténye a vérszívás során, egy fertőzött kutyából szippantja ki az L1 stádiumú lárvákat, amelyek mikrofilária néven is szokás emlegetni. A szúnyogban, mint köztigazdában 10-14 napig fejlődik a féreg, és végül kialakul a fertőző L3 stádiumú lárva. A következő vérszíváskor a szúnyog továbbadja az L3 lárvát, amely a kutya bőrébe furakodva kezdi meg hosszú, 2 hónapos vándorlását a tüdő nagy artériái felé. A féreg már az érben, a fertőzött szúnyog csípését követően kb. 6-9 hónappal éri el az ivarérettséget, itt szaporodik és kezdi el termelni maga is a mikrofiláriákat. A kifejlett férgek a 15-30 cm hosszúságot is elérhetik, és akár 5-7 évig is életben maradhatnak. Könnyű elképzelni, hogy egy ilyen méretű féregből akár 1-2 példány is mekkora bajt tud csinálni, különösen egy kistermetű, pl. egy yorkshire terrierben…

Melyek a betegség tünetei?

A kutya tünetei alapján a betegség alábbi 4 stádiumát szokás elkülöníteni:

• Az enyhe stádiumba sorolt kutya jellemzően tünetmentes, akár éveken át is.
• A közepes stádiumban a légzőszervi tünetek dominálnak: a kutya köhög, fáradékony, az állatorvos fonendoszkópjával rendellenes légzési hangokat hall a mellkas felett.
• A súlyos stádiumban az előbb említett légzőszervi tüneteken kívül a gazda nehezített légzést, ájulást, furcsán megnőtt hasat tapasztalhat, miközben a kutya inkább sovány. Az ájulás hátterében a keringési nehézség miatt kialakuló agyi oxigénhiány áll. A has kiteltségét pedig a jobbszívfél-elégtelenség miatt felhalmozódó szabad hasűri folyadék, illetve a megnagyobbodott máj okozza. Sok kutya pusztul el ebben a stádiumban.
• A legsúlyosabb, az ún. vena cava szindróma, amely egy hirtelen fellépő, közvetlen életveszélyt jelentő állapotromlás. A tüdőartériákból hirtelen a jobb szívkamrába és a hátulsó üres vénába jutó férgek idézik elő. A vérkeringés elégtelenné válik, a vörösvértestek szétesnek, károsodik a máj- és veseműködés. A kutya hirtelen rendkívül elesetté válik, a szájnyálkahártyája sápadt, az ürített vizelete barnás lehet. A kórjóslat még akkor rossz, ha gyorsan állatorvoshoz kerül a beteg.